Pedagógiai program

 

 Letöltés: 

 

 

 

A Szent Margit Gimnázium

 

Pedagógiai Programja

 

2009

 

Bizalom és felelősségtudat!

 

 

 

 

KEDVES MUNKATÁRSAK!

 

 

Mottó:

Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják.

Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül.

A kiváló teljesítményhez gyermekek többségének sikere szükséges!

 

 

A Szent Margit Gimnázium munkatársai, (tanárok, takarítók, karbantartók, irodai dolgozók stb.) az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja köré szerveződő közösséghez tartoznak. Azok a szabályok, amelyek a munkánkat és életünket meghatározzák, nem egyszerűen csak a közös munka és élet menetét biztosítják, hanem egy nagy múltú, magyarságát és kereszténységét megélő közösség értékeit és szellemiségét bízzák ránk, amit közvetítenünk kell a diákoknak. 

Célunk és feladatunk szintézist teremteni egyfelől a műveltség és a keresztény értékrend, másfelől a hit és az élet pólusai között. Olyan közösséget építeni, amelyben kibontakozhat a magyar szellemiség. Olyan személyiségek formálását kell elősegíteni, akik felelősséget éreznek egymás iránt, a közösségük és a magyar nemzet iránt.

 

Bizalom és felelősségtudat!

I. Bevezető

I. 1. 1. Az iskola rövid története

 Az iskola alapítója, az épület építtetője és mai fenntartója az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Rendjének Magyar Tartománya.  A nővérek rendjének alapítója Eppinger Erzsébet 1814. szeptember 9-én született az észak-elszászi fürdővároskában, Niederbronnban.

1848-ban, arra a meggyőződésre jutott, hogy plébánosa segítségével, néhány társával szerzetesi közösséget fog  alapítani. Az alapítás célja, hogy otthonukban ápolják az elhagyatott betegeket, és gondoskodjanak a rászoruló gyermekekről, ami abban az időben elsősorban a szegény gyerekek tanítását, illetve vallásos nevelésüket jelentette.

Simor János, győri püspök még a rendalapító Anya, Alfonza nővér életében meghívta a nővéreket Magyarországra.  Sopronban megalapították az első rendházat, ahol 1863-ban német származású nővérek telepedtek le, itt létesült az anyaházuk. 1868-ban alapította meg a püspök atya a magyar kongregációt, és engedélyezte a novíciák felvételét. A nővérek gyermekekkel, árvákkal, öregekkel és betegápolással foglalkoztak.

A Rend neve az elmúlt másfél évszázad alatt többször megváltozott. Jelenlegi nevét - Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja nevet - XII. Pius alatt vette fel.

A magyar tartomány felismerve a kor új szükségleteit,  a betegellátás mellett az árvaellátáson keresztül fokozatosan vállalta az ifjúság tanítását, elsősorban elemi iskolákban.

A Rend Sopronban tanítóképzőt alapított, és ezzel elindította a középiskolai oktatás megszervezését. 1920-ban alapították meg a budapesti Szent Margit Leánygimnáziumot.

1912-ben nővéreket küldtek Amerikába, a kivándorolt magyarok testi és lelki gondozására,  magyarságtudatuk megőrzésére.

A szerzetes nővérek sokfelé vállaltak feladatot az országban. 1929-ben már 576 nővér közül 245-en tanítással, 341-en pedig betegápolással foglalkoztak. A Rend sikeresen működött az országban. 1950-ben, a szétszóratás évében, már 75 zárdájuk volt.  A nővérek száma ekkor 1129, ebből 81 óvónő, 245 tanítónő, 115 tanárnő, 417 betegápoló, 225-en más apostoli munkában dolgoztak, és 46-an nyugállományban voltak.

1990-től dolgozhatnak és élhetnek ismét a rendi keretek között, ma 7 intézményben összesen 131 nővér él.

 

Steinmayr Maria Stanislaa anya 1920-ban alapította meg a Rend első középiskoláját a fővárosban. A gimnázium ideiglenesen a Fehérvári út és Váli utca sarkán lévő Fővárosi Polgári Leányiskolában nyílt meg 3 teremmel, amiből egy osztályterem, egy tanári és egy igazgatói szoba volt. Az első osztályba 37 nyilvános és 2 magántanulót vettek fel. A nővérek a rendházból jártak az iskolába tanítani.

Mivel a Rend igyekezett saját épületben elhelyezni a gimnáziumot, 1929-ben megindultak a tárgyalások az új épületről. 1931-ben Gombos Gabriella nővérnek sikerült a telket megszerezni, és Fábián Gáspár műépítész tervei alapján megindulhatott az építkezés. 1932-ben költöztek át az új épületbe,  melyben egy szerzetesház, a tanítóképző és gimnázium kapott helyet.

Az iskola Szent Margit néven vált ismertté, akkor talán Európa legszebb és legmodernebb felszereltségű tan- és nevelőintézete volt.

1948-ban államosították a Szent Margit Gimnáziumot, és XI. ker. Szent Margit Leánygimnázium lett.

1950-ben deportálták a nővéreket az épületből.

1951-ben az Agráregyetem költözött ide.

Ezután a Martos Flóra Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, végül a Kaffka Margit Gimnázium működött az épületben.  1960-as évek közepétől az iskola koedukált iskolaként működött.

A Budai Margitosok Baráti Köre 1920-1948 közötti margitos diákokból szerveződött  1989-ben. Az öregdiákjainkat magába tömörítő közösség azzal az igénnyel lépett fel, hogy a Szent Margit Gimnázium újra működjön. 1994-ben elindult az első egyházi osztály. 1996. augusztus elsején kapta vissza a Rend az épületet.  Ekkor indult újra a Szent Margit Gimnázium, amelyben 2000-ig még állami osztályok is működtek.

Tanulóink Budapest egész területéről járnak hozzánk, de vannak bejáró és kollégiumban lakó diákok is.

 

I.1.2  Az iskola küldetésnyilatkozata

A diákok egy része keresztény szellemű nevelést kap a családban, de a családok többsége már az iskolára bízza  ennek elmélyítését és a vallásos gyakorlatok megszerettetését a fiatalokkal.

 

Az Isteni Megváltóról nevezett nővérek Kongregációja apostoli tevékenységet folytató szerzetesközösség.

Általános célja az, hogy Isten dicsőségét előre mozdítsa, és tagjait Krisztus követése által az evangéliumi tanácsok útján a tökéletes keresztény szeretetre vezesse.

Különleges apostoli feladata: közreműködés a világ megváltásában, főleg az Egyház által rábízott pasztorális, szociális, és karitatív munka végzésével a betegápolás, a szegények és öregek gondozása, a nevelés és tanítás területén.

A nevelési és oktatási munkában arra törekszünk, hogy a gyermekeket és az ifjúságot az Evangélium szellemében  keresztény emberré formáljuk, és segítsük őket tehetségük és képességeik kibontakozásában.

Keresztény szabadságban és szeretetben igyekezzünk a nevelőkkel, tanítókkal, szülőkkel, gyermekekkel és az ifjúsággal jó közösséget alapítani.

Nevelői és tanítói munkánk feleljen meg a keresztény alapelveknek és a kor követelményeinek. A neveléssel foglalkozó nővérek legyenek nyitottak a kor problémái iránt, de legyenek tudatában annak, hogy minden nevelői és oktatói munka csak akkor lesz termékeny, ha saját életük az Evangélium szellemét sugározza.

A harmonikus nevelés érdekében a nővérek tartsanak jó kapcsolatot a szülőkkel és működjenek velük együtt. Lehetőséget is adhatnak nekik vallási és pedagógiai továbbképzésre.

A nevelői és oktatói tevékenységhez különleges szellemi és lelki adottságokra, gondos előkészületre és állandó megújulási és alkalmazkodási készségre van szükség. Ezért a nővérek törekedjenek állandó önképzésre. Így lesz hatásuk tartós a rájuk, bízottakra, mert hiszen inkább nevelünk azzal, amik vagyunk, és amit teszünk, mint azzal, amit mondunk. (A Kongregáció Direktóriuma)

A tantestület egyházi és világi személyekből áll, feladatának megfelelően mindenkinek figyelemmel kell lennie a Rend küldetésére és iskolai nevelésben megfogalmazott törekvéseire.

Az igazgató 2007-től Görbe László piarista szerzetes.

A Rendet rendi igazgatóhelyettes képviseli a vezetésben.

Az iskola vezetését az igazgató, a rendi igazgatóhelyettes, két tanulmányi igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgatóhelyettes irányítja. Az iskola működését adminisztratív dolgozók és technikai dolgozók segítik.

Az iskola a nevét Árpád-házi Szent Margitról kapta.

Az iskola névadójának atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével betörtek az országba. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső kétségbeesésükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. Amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben.

Tízéves volt, mikor a Nyulak-szigetére került, ahol királyi apja kolostort emeltetett számára. Alázatos, szerény, önmegtagadó életet élt, és önnön szenvedéseit ajánlotta fel hazájáért.

1261-ben, 19 évesen tette le ünnepélyes fogadalmát. Igyekezett az édesapja, Béla király és István herceg között dúló családi viszályban közvetíteni. Sikerült is a békét helyreállítania. 29 évesen halt meg. Halála után sokan keresték fel a sírját, enyhülést és gyógyulást keresve.  Szentté avatása 1943-ban történt meg, bár a magyar nép már régen szentként tisztelte. 

Tanulhatunk tőle ma is: szociális segítségre való készséget, részvétet a szenvedők iránt, tiszteletet embertársaink iránt, türelmet, megbocsátást és békességre való törekvést.

 

 

 

 

            Küldetésnyilatkozat:

 

            A Gimnázium  az alapító Rend szándéka szerint, a fiatalokat úgy szeretné nevelni és oktatni, hogy keresztény elkötelezettségű, gyakorló katolikusok legyenek. A hit és tudás harmonikus egységet alkosson életükben. Merítsenek az európai kultúra értékeiből, ismerjenek és tiszteljenek más kultúrákat, tudatosan vállalják magyar identitásukat és legyenek a jövendő magyar keresztény értelmiség aktív tagjai. A továbbtanuláshoz legyenek kellően felkészültek a szaktárgyakból. Alkossanak olyan közösségeket, amelyek segítően elkíséri őket életük során. Építsék ki az egymás iránti  bizalmat és legyenek felelősek egymásért.

            Bizalom és felelősségtudat!

 

I. 2.  Pedagógiai Program törvényi háttere

Közoktatási törvény

Érettségi rendelet

Kerettantervi rendelet

Egyházi életet szabályzó törvények és rendeletek

Gyermekvédelmi törvény

 

I. 3.  Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat

            Az Alapító Okirat és annak módosításai, a Pedagógiai Program mellékleteiben találhatók.

 

 

II. Az ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

 

II. 1. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai elvei

            Katolikus iskola nevelésének középpontja és alapja maga az evangéliumban elénk táruló megváltó Jézus Krisztus.

            „A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis hogy belülről alakítsa az embert. Ezért elkerülhetetlen, hogy az iskola - burkoltan vagy kifejezetten - valamely határozott világnézetre hivatkozzék. Ez beletartozik minden választás belső történésébe. Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit. Erkölcsi szabadság csak az abszolút értékekkel kapcsolatban lehetséges: ezektől függ az ember életének értelme és értéke.”(AKI 29., 30. és 53. pont)

A katolikus nevelő a tanulók személyiségfejlesztése folyamán a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedéséhez, amely a közösségben megélt hit által valósulhat meg.

„A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja." (KN)

 

Az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember ezáltal lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelő választ adni. Keresztény nevelésünk akkor eredményes, ha segíti diákjainkat a szabadság felelős megélésében úgy, hogy lelkileg érettek és nyitottak  legyenek a traszcendencia és az igazi értékek iránt. Fontos, hogy törekedjenek önmaguk és a környező világ megismerésére. Ne fogadják el a középszerűséget, folytonosan képezzék és neveljék önmagukat, és egyre tudatosabban keressék az Egyházon belül Isten és embertársaik szolgálatának lehetőségeit.

„A katolikus iskolában az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes oktatásukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.)

Pedagógiai munkánk az iskolában:

keresztény értékrendre építjük tevékenységünket,

tanításunkat a keresztény szellemiség hatja át,

pedagógiai munkánkban prioritása van a nevelésnek,

a nemzeti identitás kialakítása elsődleges nevelési szempont,

az egyházi és nemzeti hagyományok megőrzésére és ápolására gondot fordítunk.

Pedagógiai tevékenységünkben hangsúlyt kapnak az alábbi alapelvek:

nevelésünk személyiségközpontú,

nevelés során törekszünk a helyes szokások kialakítására, ezért minden szokás rögzítésére és elmélyítésére oda kell figyelnünk,

jelentős nevelő ereje van a dicséretnek, de ügyelni kell arra, hogy mindig megalapozott és indokolt legyen,

pedagógiánkban nagy jelentőséget tulajdonítunk a kompetenciák kialakításának, annak, hogy hasznosítható tudást szerezzenek,

törekszünk arra, hogy a morálra nevelés minden tantárgyon keresztül megnyilvánuljon, hogy diákjaink ne csak érvényesülni akarjanak, hanem személyiségükben gazdagítsák a társadalmat,

keresztény nevelésünk csak akkor eredményes, ha a diákok belső igényévé válik a pontosság, fegyelem és önfegyelem,

a keresztény nevelés csak a pedagógusok személyes példája alapján lehetséges: „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik” (KN)

az erények gyakorlása nemcsak a diákokra, hanem a pedagógusokra is vonatkozik,

eredményes munka csak ezekre való következetes törekvéssel valósulhat meg.

 

II. 2. Az iskolában folyó oktató-  és nevelőmunka célja

 

Iskolánkban a pedagógiai munkának elsődleges célja:

hogy tanítványaink a nevelés folyamatának eredményeként keresztény értékeket valló, művelt, érzelemben gazdag személyiségekké váljanak,

Istent és az embereket becsülő és szerető felelős polgárokká, tisztességes, jó érzésű, teremtő és alkotó munkára, boldogulásra és boldogságra képes személyiségekké váljanak,

hogy az iskola használói minél jobban haladjanak a hitbéli fejlődés, a tudás, a fegyelem, önfegyelem és az eredményes továbbtanulásra való felkészítés terén,

hogy diákjaink erkölcsi és esztétikai szemlélete és érzékenysége kialakuljon, kognitív és kommunikációs képességeik fejlődjenek,

hogy a műveltségi tartalmak feldolgozásával olyan ismereteket adjon át, olyan képességeket és készségeket fejlesszen, melyekkel határozott értékrendet képes kialakítani minden iskolánkra bízott tanuló,

hogy tanulóink egészséges arányérzékkel képesek legyenek kudarcaikat és sikereiket elviselni,

elérni, hogy megfelelő formában és felelősséggel tudják elmondani (életkornak, fejlettségi foknak, személyiségjegyeiknek megfelelően) véleményüket, állásfoglalásukat,

hogy magas színvonalú, sokszínű ismeretközléssel és magyarázattal, igényes szakmai munkával fejlesszük tanítványaink kreativitását, problémafelvető és problémamegoldó képességüket és készségüket,

hogy ösztönözzük tanítványainkat a liturgikus alkalmakon (lelki napok, szentmisék, zarándokutak) való aktív részvételre, és segítsük őket, hogy lelki érésük eredményeképp ezek az alkalmak életük részévé váljanak,

hogy megismertessük nagy művészek, híres tudósok, kiemelkedő gondolkodók hithez és egyházhoz való viszonyát, és példájuk ösztönzően hasson gondolkodásukra, személyiségük fejlődésére, (osztályfőnöki órák, magyarórák, szakkörök, múzeumlátogatások és színházlátogatások)

hogy diákjainkkal megismertessük és megszerettessük gyökereinket, kultúránkat, nyelvünk gazdagságát és kincseit, hazánk tájait és nem utolsó sorban nagy elődeinket, hogy kialakuljon bennük az egészséges nemzettudat, (magyar- és történelemórák, előadások, tanulmányi kirándulások)

hogy diákjaink megismerjék egyházi és nemzeti ünnepeinket, ezeket méltón éljék át, és tovább örökítsék az utánuk következő nemzedékeknek, ápolják a nemzeti és az iskolai hagyományokat (egyházi és nemzeti ünnepek osztályszintű vagy iskolai szintű megemlékezései az éves munkatervnek megfelelően,  Szent Margit Napok)

hogy igényt teremtsen a kulturált szórakozásra és kikapcsolódásra, a szabadidő tartalmas eltöltésére (szalagavató bál, Margit bál, táncház, kézműves foglalkozás, tánciskola, könyvtárhasználat, filmklub, stb.).

II. 3. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka feladatai

 

Tapasztaljuk, hogy iskolánkba is jár vallás nélkül nevelkedett, vagy csak formálisan vallásos családból származó gyerek. Előttük megkülönböztetett figyelemmel és odaadással kell képviselni a krisztusi örömhírt, mert csak tapintattal, megértéssel és hiteles tanúbizonysággal érhetünk el komoly eredményt.

A Szent Margit Gimnázium tantestülete kötelességének érzi, hogy a tanulók személyiségét keresztény szellemben formálja és alakítsa.

Ezért iskolánk feladata:

a személyiségközpontú nevelés jegyében elősegíteni az egyéni képességek kibontakozását az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben (osztálykirándulások, szakkörök, iskolaújság szerkesztése, stb.),a hitélet elősegítését szolgáló (lelki nap, zarándoklat, osztálymise, vasárnapi évfolyammise, diákmise, jelentős ünnepek megünneplésére felhívni a figyelmet, stb.) programokban való aktív részvételt,

feladatnak tartjuk diákjaink problémamegoldó képességének, az ok-okozati összefüggések felismerésének fejlesztését. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítunk a tehetséges diákok felkarolására (szakkörök, ITDK, Irodalmi Kávéház, stb.) és a lemaradó tanulók felzárkóztatására, (korrepetálás, egyéni foglalkozás)

fejlesztenünk kell tanítványainkban a morális érzékenységet, ezért elsősorban osztályfőnöki, hittan-, irodalom- és történelemórákon, de más órákon is hangsúlyt fektetünk a tananyaghoz illeszkedő szentek, neves egyházi és világi személyiségek életútjának bemutatására, melyeknek ismerete követésre méltó példaként áll tanítványaink előtt,

diákjainkban elő kell segítenünk a keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi életük gazdagítását és megerősítését,

alkalmat adunk arra, hogy tanulóink az iskolai közösségi élet során megtanulják az együttműködési készséget, és gyakorolják a segítőkészséget, az empátiát, a szolidaritás készségét és ezzel fejlesszék önismeretüket,

tanítványaink otthoni környezete nagy szórást mutat, ezért a fent említett kompetenciák kialakításával is törekszünk arra, hogy a hátrányt csökkentsük.

 

A nemzeti és iskolai ünnepek megünneplése iskolai szinten történik, melyet az igazgatóhelyettesek készítenek elő.

Az iskola minden tanévben hagyományos ünnepélyeket és rendezvényeket tart. Ünnepélyek: /tanévnyitó, tanévzáró, március 15., október 23., Szent Margit- nap, karácsonyi ünnepély és szalagtűzés/. A március 15-i és október 23-i ünnepélyeket központi szervezésben oldjuk meg.

Rendezvények: Szent Margit-nap, szalagavató bál, ballagás.

A gimnáziumban a bálok megrendezéséért – az iskolavezetés segítsége mellett – a DÖK vezetője felelős.

Az osztályrendezvényekért az osztályfőnök felelős.

A gimnázium diáknaptárat és évkönyvet jelentet meg.

Félévenként értékeljük az osztályok teljesítményét.

A gimnáziumban az iskolarádió és az iskolaújság működtetését az igazgató megbízása alapján pedagógus végzi.

 

 

II. 4. Az iskolában folyó nevelő – oktatómunka eszközei, eljárásai

 

Nevelő- oktatómunkánk eszköz- és eljárásrendszerének kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk:

a tanulók életkori sajátosságait, képességeit – talentumait – és a tanuláshoz való hozzáállásukat,

az eljárások, eszközök megválasztásánál igazodnunk kell a pedagógusok felkészültségéhez és személyiségéhez (pl.: humán-reál érdeklődés egyaránt kibontakozhasson), annak szem előtt tartásával, hogy csak igényes tanár tud igényességre nevelni,

az eljárások és eszközök akkor hatékonyak, ha ezeket kombinálva alkalmazzuk,

iskolánk értékelési rendszerét, a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítési előírásait a helyi tanterv tartalmazza (II.14.5.2.)

a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján az alábbiak szerint csoportosítjuk:

a meggyőzés módszerei

a szaktárgyak által nyújtott pedagógiai lehetőségek,

példaképek állítása,

személyes vagy csoportos beszélgetések, stb.

a tevékenység megszervezésének módszerei (a követelmények egyértelműsége, az ellenőrzés és értékelés folyamatossága, a játékos módszerek és a differenciált óravezetés alkalmazása, stb.)

a magatartásra ható ösztönző módszerek (a gyengébbek biztatása, az eredmények elismerése, dicséret)

a jutalmazás formái lehetnek: szóbeli, írásbeli dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, tantestületi, igazgatói), oklevelek, jutalomkönyvek, külföldi tanulmányutak támogatása, vagy a legnagyobb iskolai jutalmunk, a Szent Margit-díj és Szent Margit-érem. A jutalmazás csak akkor hatékony, ha mértékkel és jó időben, lehetőleg osztály- vagy iskolai ünnepély keretén belül megerősíti és honorálja a helyes magatartást vagy kiemelkedő teljesítményt,

a büntetés alkalmazását akkor tartjuk hatékonynak, ha célja a helytelen viselkedéssel való azonosulás megakadályozása és a tanuló helyes irányba terelése. Ennek formái: a szóbeli figyelmeztetés, a rendre utasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, nevelőtestületi elmarasztalás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. Mind a jutalmazásnál, mind a büntetésnél fontosnak tartjuk a következetességet és a fokozatosságot.

-  a nevelés sikerét hátráltató körülmények kizárását célzó módszerek – itt      azokat a módszereket tartjuk célszerűnek, melyeket akkor alkalmazunk, amikor nincs időnk kivárni, amíg a tanítvány a helyes magatartási formát elfogadja, és az az igényévé válik. Ekkor célszerű  viselkedési korlátokat felállítani, betartani és betartatni.

 

II. 5.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

   A nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat gyöngíteni, lefaragni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartanunk a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell.

   A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

   Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig, hosszú folyamat. Minden korosztálynak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat változik a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Így válhat valóvá a diákjaink elé állított személyiségideál: “ti vagytok a világ világossága” (Máté 5,14)

Nevelési céljaink alapján az alábbi feladatokat fogalmazhatjuk meg a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban:

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:

az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése,

a megismerés képességének fejlesztése,

az önismeret és a céltudatosság kialakítása,

a felelősséggel vállalt, becsületes munkára való felkészítés,

a helyi tantervben leírt, az egész intézményre érvényes egységes és alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, figyelembe véve a differenciálás szükségességét.

 

Az erkölcsi nevelés területén elvégzendő feladatok:

az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása,

a tanulói közösségre és önmagukra irányuló aktivitásra és helyes cselekvésre késztető érzelmek kialakítása,

a szociális érzékenység kialakítása és fejlesztése.

 

       Pedagógiai Programunk - amely a helyi tantervet is magában foglalja - megfogalmazásánál elsődleges szempont olyan követelmények meghatározása, amelyek a személyiségfejlesztő oktatást helyezik előtérbe. Nevelési programunk összeállításánál tehát elsődlegesek az alábbi feladatok: a magas színvonalon megtartott tanítási órák, a színes, sokoldalú iskolai élet, melynek színterei a tanulmányi és sportversenyek, szakkörök, énekkar, zenekar, néptánc foglalkozások, előadások, emeltszintű képzés, korrepetálások, ünnepélyek, kirándulások.

ezek a lehetőségek fejlesztik a tanulók önismeretét, elmélyítik keresztény gondolkodásukat, együttműködési készségüket

az értékekkel való azonosulás fokozatos kialakításához a helyes életmód, szokások meggyökereztetéséhez segítséget nyújtanak az értéképítő eljárások, ilyenek a lelki gyakorlatok, előadások, színház-  és hangverseny látogatások, a pedagógusi példamutatás, a tanulási folyamat.

 

II. 5. 1. Kialakítandó személyiségjegyek:

megfelelő önismeret, helyes önértékelés

az értékek felismerése, megbecsülése és vállalása

józan, megfontolt ítélőképesség

nyitottság és befogadóképesség

a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében

az alaposság és a mértékletesség kialakítása

szelídség, alázat és türelem

a bűnbánatra való készség

a belső csendre, elmélyülésre való igény

hűség Istenhez és embertársainkhoz

felelősség mindnyájunk és a teremtett világ iránt

döntőképes, kiegyensúlyozott, önállóan gondolkodó, másokat elfogadó, szilárd értékrend.

 

II. 5. 2. Elvárásaink diákjainktól a következők:

belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra

az iskola házirendjének elfogadása, készség a keresztény lelkiség megismerésére

rendszeres részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban az éves munkatervnek megfelelően

tiszteletteljes, udvarias és választékos beszéd tanárral és társakkal egyaránt

az iskola épületének, berendezéseinek és szemléltető eszközeinek gondos használata és megóvása

mindenki testi, lelki egészségének megóvása, biztosítása

a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, a házirend tudatos betartása.

 

II. 6.  A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai programok

Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.

A közösségfejlesztés az iskola valamennyi dolgozójának feladata, amelyet figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként álljon a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

A közösségi nevelés a feltétele, hogy az egyén sokszínű fejlődését, a gazdag személyiség kialakulását biztosítsa.

A közösséget viszont az egyes személyiségek akarata, tevékenysége működteti, erősíti, így a közösségnek nem alárendeltje az egyén.

A közösségi nevelés teremti meg a dinamikus kapcsolatot egyén és társadalom között.

Gimnáziumunk közösségei kiemelt értéknek tartják a keresztény értékrendet, a kölcsönös bizalmon alapuló emberi kapcsolatokat.

A keresztény értékeket áthatja a tettekben manifesztálódó szeretet és tapintat.

Személyiségfejlesztő nevelésünk célja, hogy tanítványaink a keresztény értékeket, a belőlük fakadó magatartásformákat magukévá tegyék. Célunk tehát, hogy azonosak legyenek az értékek elfogadásában, de ugyanakkor egyéniségekké váljanak, kialakuljon egyéni értékrendszerük is.

Figyelembe kell vennünk, hogy ez a szocializáció a serdülőkorral kezdődik, amikor a gyermek már nem egyszerűen reagál, hanem aktívan választ a különböző hatások közül.

 

 

Az iskolai könyvtár

 

            A Szent Margit Gimnázium könyvtára gazdag állománnyal rendelkezik, mintegy 40.000 kötettel, tankönyvtárral és  különböző sajtótermékkel vár minden kedves olvasó kedvű felnőttet és diákot egyaránt.

            A könyvtár 4 új számítógéppel  bővült, mely szünetekben, vagy tanítás után az iskola tanulói közül bárkinek rendelkezésére áll. Az internetet használhatják az érdeklődők illetőleg a gépírást is gyakorolhatják, akiknek esetleg erre van szükségük. A beépített projektort pedig kis csoportok, fakultációsok részére tartjuk fenn filmek, irodalmi anyagok, prezentációk bemutatására.     

            Gazdag, tartalmas és friss, korszerű a kézikönyvállomány: lexikonok, reprezentatív albumok, összefoglaló-összegző munkák egész sora fellelhető. Különlegességek is kerültek az idén a könyvtár állományába: A Szt. Margit Leánygimnázium 1930-1950-ig terjedő   évkönyveinek sorozata, régi tankönyvek, békebeli szakácskönyv, Kálmáncsai graduál hasonmás kiadás, régi térképgyűjtemény stb.

            A könyvtár állományának gyarapításánál minden esetben figyelembe vesszük a gimnáziumi tanulmányokhoz szükséges anyagokat, de természetesen a diákok érdeklődésének megfelelően és javaslataik alapján is vásárolunk könyveket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az újdonságokat, és ezekből is igyekszünk néhány példányt beszerezni.

                       

 

Szabadidős tevékenységek

 

A diákoknak szervezett egyéb foglalkozások: (pl. tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, színházlátogatás stb.) pedagógus felügyeletével szervezhetők és az éves munkatervben rögzítendők.

Az iskolai zenekar

            A zenekarban a tanulók részvétele önkéntes, felvételükről a zenekar vezetője dönt. Éves munkaprogramját az igazgató hagyja jóvá.

Az iskolai énekkar

Az iskolai énekkarban a tanulók részvétele önkéntes, felvételükről az énekkar vezetője dönt. Az énekkari órákat az igazgató engedélyezi, az időtartamuk 60 perc. Az énekkar, a zenekar külső szereplését az igazgató írásban engedélyezi.

 Az iskolai sportkör - tömegsport

A gimnázium hagyományainak megfelelően a sportkör keretein belül kosárlabda, röplabda, kézilabda, futball, úszás, atlétika, sakk és tenisz szakosztály működik. Igény szerint további sportágakban is szervezhetők foglalkozások a későbbiek során, ez alól kivételt képeznek a  küzdősportok.  A tanulók a sportkört szervező tanárnál jelentkeznek szülői beleegyezéssel. A sportköri foglalkozások időtartama heti háromszor negyvenöt percig terjedhet, az igazgató engedélyezi. Versenyeken való részvételt és külső szereplést az igazgatóval való egyeztetés után vállalhatnak a sportkörben résztvevő tanulók.

 A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel

Szülői igény alapján minden tanuló részére biztosított a tanulószobai felvétel.  A következő tanévre szóló felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig lehet kérni az igazgatónál. Indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján évközi felvételről az igazgató dönt. Az első évfolyamra felvett tanulók jelentkezése a beiratkozáskor történik.

Előzetes igazgatói engedéllyel esetlegesen önköltséges tanfolyamok szervezhetők külső szervezet segítségével is, más iskola tanulóival közösen is.

Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fontos eszköze nevelési céljaink elérésének.

A tanulók ünnepi viselete:

            Külön szabályozzuk.

Intézményünk jelvényei:

            Külön szabályozzuk.   

Az intézmény hagyományos sportfelszerelése:

            Külön szabályozzuk.

 

Diáknaptár

A tanév rendjét a diáknaptárban tesszük közzé a diákok és szülők részére.

Évkönyv

A tanévről évkönyvet adunk ki.

Az évkönyv tartalmazza a tanévek történetét, a nevelési feladatokat. Beszámol a beiskolázásokról, érettségi eredményekről, hivatalos és jelentős személyiségek látogatásáról, az épület felújításáról, vallásos és hazafias eseményekről, az alapítványokról, versenyeredményekről.

Válogatást ad a tanárok és diákok tudományos és irodalmi munkáiból, valamint az öregdiákok visszaemlékezéseiből.

A kiadványt színesítik a jelentős eseményekről készült fényképek is.

 

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

           

A tanév jeles napjai:

                        Veni Sancte

                        Te Deum

                        Lelki gyakorlatok, lelki napok,

                        Szalagtűzés, szalagavató bál

                        Iskolanapok

                        Ballagás

Egyházi ünnepek:

                        Szent Gellért

                        Szent Margit

                        Állami ünnepek:

                        Október 6.                  Aradi vértanúk

                        Október 23.                Az 1956-os forradalom és szabadságharc

                        Február 25.               A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja

                        Március 15.                 Az 1848-as forradalom és szabadságharc

                        Április 16.                    A Holocaust áldozatainak emléknapja

Június 3.                      A nemzeti összetartozás napja

 

A nevelőtestület döntése alapján intézményszintű és osztályközösségi szintű megemlékezéseket tartunk, melyet az éves munkatervben rögzítünk.

            Az ünneplés módjai:

megemlékezés tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten.

iskolai ünnepély

hangverseny

színdarab

 

II. 6. 1. A Pedagógiai Program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:

hittanórák, osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák, közös szentmisék,

tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: lelki gyakorlatok, zarándoklatok, iskolai rendezvények, osztálykirándulások, külföldi cserekapcsolatok,

diákönkormányzati munka, sportrendezvények, más rendezvények.

 

II. 6. 2.  A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

a tanulás támogatása, ellenőrzése, kölcsönös segítség nyújtása (pl: tanulópárok kialakítása) a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével

a tanulók ötleteinek, kezdeményezéseinek támogatása

a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, javító   szándékú bírálattal)

a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése (kiselőadások tartása, szaktárgyi poszterek készítése, gyűjtőmunka)

változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált vagy egyéni munka, kísérlet) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése

a pedagógus közösség kialakítása és állandó fejlesztése, amely összehangolt, egységes követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja.

 

 

 

II. 6. 3.  A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

a lelki napok, zarándoklatok, a közösen megélt katolikus vallás és hit megélésének segítése

a szakk